Szent Kinga arcrekonstrukció: a csodatévő szent arca

Gábor Emese

Szent Kinga arcrekonstrukciójának története kissé hosszú és méltón legendás egy Árpad-házi Szenthez. Itt nekifogok hát, hogy közkinccsé tegyem: 

2022-ben egy különös telefont kaptam a mai háborús Ukrajna területéről, Kárpátaljáról. Egy idős magyar hölgy hívott, akinek hangján hallatszott, hogy nagyon fontos dolgot szeretne. Aknaszlatináról beszélt, meg Szent Kingáról, aki itt egy aknába beledobta gyűrűjét, mely később Lengyelország távolabbi bányájában Wieliczkában bukkant fel így segítve sóhoz az embereket. Élő legenda ez ma is és a hitelesség átsütött a hangján. Szinte könyörögve kérte, készítsem el Szent Kinga szobrát nekik. Csak én és csakis én. Csodálkoztam, hogy ilyen távol élő szobrászt kérnek fel. Hogyan fog átjutni a szobor az ukrán háborús határon? Merült fel bennem. Szavaiból kitűnt, hogy tikon ettől a szobortól várják az ukrán-orosz háború végét. Előttem volt egy háborús ország képe, egy elszánt, segítséget kérő idős hölgy, mint közvetítő és ez a csodálatos aranyfonál, amibe kapaszkodni lehet...és bármennyire sok határidős munkám volt, hogyan is tudtam volna nemet mondani egy ilyen kérésre. Könnyek szöktek a szemembe. Bronzra nem volt pénzük, hófehér műkőből terveztem hát meg. 

Gyorsan akartam elkészíteni hát a szobrot, nehogy késő legyen, de valami súly vissza és újra-visszahúzta a kezem. Végül ez lett életem leglassúbban készülő szobra... elolvastam minden legendát, láttam a lelki szemeim előtt az arcot, vele álmodtam, de hiába, mégis lassan alakult. Kérette magát. Több hónap után a fólia alatt bealgásodott az agyag. Ahogy kicsomagoltam egyszer csak rámnézett. Tudtam, akkor jött el a pillanat. A szent pillanat, amikor csak ki kell bontani, le kell szedni a felesleget. Pillanatok alatt éveket dolgozott a kezem vagy talán nem is én voltam csak hagytam, hogy kilepjen a formából. Gyönyörű lett. Szomorkás, nemes arcú. Kecses kezében gyűrűt tartva. A teste lefelé egyre kidolgozatlanabb, sótömbből kifaragott formává alakult. A pillanatot érztem, amikor elengedi majd a gyűrűt.
A műkő öntést egy sötét műhelyben pillantottam meg. A napsugár egy nyalábja besiklott a pinceablakon és pont Szent Kinga hófehér szobrának arcán állt meg. A levegőben a porszemek táncoltak. Közelebb léptem. Az arcát akartam látni. Sírt. "Dehát en nem sírósra mintáztam!" - rebegtem az öntőde pincéjében. Mi történhetett? Tán a feny-árnyék játéka volt, de maradandó. Íme a fotó.

 ****

 No, de hogyan lett a szoborból arcrekonstrukció? 
Ahogy a leleplezés sajtóanyaga nyilvánosságra került Magyar Zoltán néprajzkutató kollégám, -aki könyvet is írt a szentről- az írta nekem: Ószandecben őrzik Szent Kinga eredeti koponyáját. Miért nem készíted el az arcrekonstrukcióját?
Ekkor átfutott rajtam, hogy vajon a valódi arc olyan lesz-e, mint a szobrom vagy egészen más és hajtani kezdett a kiváncsiság. Már csak lengyel kapcsolatot kellett találnom. Mivel egy évvel azelőtt avattuk Adam Mickiewicz lengyel költőről készített mellszobrom Aquincumban, a szobor készítése során nagyon jó kapcsolatba kerültem Jerzy Snopek Nagykövet Úrral és feleségével Gedeon Mártával. Ők intézték hát el, hogy Szent Kinga koponyáját arcrekonstrukció céljából rendelkezésemre bocsássák. Mivel akkoriban dolgoztam a Magyarságkutató Intézetnek is, a László Gyula kutatóközpontban kollegám volt Magyar Zoltán néprajzkutató, Hoppál Mihály néprajzkutató, Agócs Gergely népzenekutató és Szabados György történész főnökünk, gondoltam a kutatóközpont jó lesz intézeti háttérnek. Ószandecben elkészült a 3D szkennelés vagyis minden rendelkezésre állt az arcrekonstrukciómhoz. Nekifogtam hát.... idősebb korban jelenítettem meg, mint a szobron, hiszen a gyűrűt fiatalabb korában dobta be az aknába. A rekonstrukciókat pedig haláluk előtti életkorban szokás készíteni. Ez talán az egyetlen arcrekonstrukcióm, akiről szobrom is van. Ja és az arc! Nem egyformák...hát persze, egyik szimbolikus szobor modell nélkül, a másik koponya-alapú, tudományos arcrekonstrukció. Anatómiai pontossággal.